Minden tizedik magyar túlsúlyosnak érzi magát
A magyarok számára
fontos az egészség – derült ki az Ipsos Csoport 13 országot felölelő nemzetközi
kutatásából. A felmérésben Magyarországon 1000 személy vett részt, akik
összetételükben képviselik a felnőtt lakosságot.
A magyarok
úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé
tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál
egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az
idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.
Az
egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán
egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja,
hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen
elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl
soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e
téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év
alattiaknál jelentősen kevesebben küszödnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb
a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül
rendelkeznek súlyfelesleggel.
Természetesen
szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk
egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a
leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az
elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán,
hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik
elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban
ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A
súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb
mértékben, a nőket – a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak
köszönhetően – természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is
meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok
közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.
A Szonda
Ipsos kutatói arra is kíváncsiak voltak, milyen gyakran választanak az emberek
tudatosan egészségeset, amikor élelmiszert vásárolnak a boltban, étteremben vagy
gyorsétteremben. Legmagasabb pontszámot a természetes eredetű élelmiszerek
kaptak. Ezeket emeljük le leggyakrabban a polcról, vagy ezeket rendeljük.
Döntési helyzetben fontos, hogy magas legyen adott termék rost- és alacsony a
zsírtartalma, és számít az is, hogy helyben termelt, s teljes kiőrlésű-e az áru.
Általános tendencia, hogy a nők jobban odafigyelnek, hogy egészséges
élelmiszereket válasszanak, és az életkor előrehaladtával is egyre fontosabb, mi
kerül a szervezetünkbe.
A kutatás
vizsgálta az egészséges életmóddal összefüggő attitűdöket is. Az emberek úgy
vélik, hogy amellett, hogy egyéni szinten teszünk egészségünkért, kormányzati
szintű beavatkozásra is szükség lenne. Nagy egyetértés mutatkozik abban, hogy
több kormányzati szabályozást kellene hozni annak érdekében, hogy az
élelmiszergyártók egészséges termékeket készítsenek.
Sokan érzik
úgy, főleg a nők közt, hogy bár tisztában vannak azzal, milyen a helyes étrend,
ennek követése nehézséget jelent a mindennapi életben, emellett a kutatás
eredményei azt mutatják, hogy többünknek problémát jelent, hogy nem rendelkezünk
elegendő információval az élelmiszerekkel és az egészséges étrenddel
kapcsolatban.
Közepes
a konszenzus abban, miszerint azért nem tudunk javítani az étkezési
szokásainkon, mert túl bonyolultak a témában megjelenő cikkek és tanulmányok -
tízfokú skálán 5,3 pont. Az idősebbek számára ez nagyobb problémát jelent, mint
a fiatal korosztályban. Hasonló a vélekedés a „túlságosan elfoglalt vagyok
ahhoz, hogy egészséges legyen az étrendem” (4,7 pont) állításról, amelynél a
középkorúak esetében nagyobb az egyetértés, míg a fiatalok és az idősek számára
kevésbé releváns ez a probléma.
(forrás: Táplálkozási
Akadémia - hírlevél)
Fogyni szeretne? Professzionális immunerősítők a
NaturShop-ban †††
