Antioxidánsok a sejtek védelmében
Tudományosan alátámasztott tény, hogy korszerű, minőségi
táplálkozással – melynek rendkívül fontos része a rendszeres zöldség- és
gyümölcsfogyasztás – szervezetünk hozzájuthat a szükséges mennyiségű
antioxidánsokhoz. Ez jelentős mértékben segíti az egészség megtartását, és
meggátolhatja számos időskori káros folyamat kialakulását, így többek közt a
szemkárosodás, illetve egyes daganatos betegségek előfordulását.
A táplálkozási tényezők szerepe az időskori
szembetegségek megelőzésében
Napjainkban,
elsősorban a fejlett országokban hatalmas népegészségügyi problémát jelentenek
az időskori degeneratív szembetegségek (pl. a központi éles látást szolgáló
sárga folt károsodása). A jelenség hátterében az áll, hogy az életkor
előrehaladtával folyamatosan csökken a sárga foltban a lutein és zeaxantin szint
koncentrációja, melynek következtében a szem fotoreceptorai könnyebben sérülnek.
Az említett anyagok az antioxidáns (sejtvédő) hatású karotinoidok családjába
tartoznak, a szemben hatékony szűrőként működnek a nagy energiájú és ezért
agresszív szemkárosító hatású kék fénnyel szemben. Közömbösítik a sugárzás
hatására keletkező, a sejtek pusztulásához vezető szabadgyököket.
A
karotinoidok elsősorban az intenzív színű (élénkpiros, sárga, sötétzöld,
bíborszínű) zöldségek és gyümölcsök, pl. paradicsom, paraj, sütőtök, sárgarépa,
cékla, kukorica, sárgabarack, sárgadinnye, illetve ezek leveinek fogyasztásával
jutnak be szervezetünkbe. Ebből az élelmiszercsoportból az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) ajánlása alapján naponta legalább 40-50 dekányi mennyiséget
kellene elfogyasztanunk.
Természetesen
a táplálkozás minőségének hatása van a szem lutein és zeaxantin koncentrációjára
is, a felmérések eredményei szerint azonban a szükséges antioxidáns mennyiség, a
táplálkozási hibák következtében, az esetek nagy részében nem jut be
szervezetünkbe. Pedig a szakemberek véleménye szerint a luteinben és
zeaxantinban gazdag étrend fogyasztásának lényeges szerep jut az időskori
degeneratív szembetegségek megelőzésében (is). A kutatások során terápiás,
prevenciós lehetőségként felmerült az említett antioxidások étrendkiegészítők
formájában történő használata is, azonban e területen még további vizsgálatok
elvégzése szükséges.
A tea
polifenolok antioxidáns hatásának in vitro PC12 daganatsejteken végzett
vizsgálata
A teában lévő
polifenolok, főként a katechin, intenzív antioxidáns hatása és ezáltal, lényegi
szerepe az oxidatív stressz okozta sejtkárosodás talaján fellépő betegségek, pl.
a daganatok megelőzésében meggyőzően bizonyított tudományos tény.
Számos
kísérletben és epidemiológiai vizsgálatban foglalkoztak a fekete és a zöld
teában megtalálható polifenoloknak (a katechinek közül különösen
epigallokatechin-gallátnak) a daganatos betegségek progresszióját késleltető
hatásával.
Egy
nemrégiben végzett vizsgálat során PC12-es izolált daganatsejteken mutatták be a
fekete és zöld tea polifenol tartalmának jótékony hatását. A kísérlet során
igazolást nyert hogy az említett anyagok megváltoztatták a sejteket károsító
szabadgyökök keletkezését, a zsírsavak és a fehérjék oxidációját, valamint a
glutathion anyagcserét. A sejtek tea polifenolokkal történő kezelése
eredményeként megfigyelhető volt a természetes sejtpusztulás (apoptózis)
felgyorsulása (daganatsejteknél), amelyet a DNS fokozott lebomlása, valamint az
apoptózist jellemző enzimek aktiválódása jelzett. Ezek az eredmények megerősítik
a tea katechin tartalmának preventív hatását, valamint felvetik terápiás
alkalmazásának lehetőségét is.
Az
antioxidánsok hatása a tüdőrák kialakulásának kockázatára
Egy,
nemrégiben az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban 1975 és 1993 között
diagnosztizált tüdőrákban szenvedő betegek, valamint egészséges személyek
vérének C-vitamin, alfa- és béta-karotin, cryptoxanthin, lutein/zeaxanthin,
likopin, alfa-tokoferol (E vitamin-hatású vegyület), szelén szintjét valamint
peroxyl-gyök abszorbciós kapacitását vették górcső alá. A vizsgálat célja az
említett antioxidáns hatású anyagok és a tüdőrák kockázata közötti összefüggések
mélyebb megismerése volt. A vizsgálatba megközelítőleg 2000 vérmintát vontak be.
A
megállapítások a következők voltak: 258 tüdőrákban szenvedő vérében az 515
kontrollhoz viszonyítva jelentős (szignifikáns) mértékben alacsonyabb
cryptoxanthin, béta-karotin és lutein/zeaxanthin szint volt kimutatható.
Mérsékelt, nem szignifikáns mértékű pozitív irányú eltérés volt kimutatható az
alfa-karotin és a C-vitamin vonatkozásában. A likopin, az alfa-tokoferol, a
szelén és a peroxyl-gyök abszorbciós kapacitás vonatkozásában pedig csupán
jelentéktelen különbség volt felfedezhető a két csoport vérmintái között. A
vizsgálat során külön elemzéseket végeztek a két nemre, valamint a dohányzási
szokásokra (külön bontásban vizsgálták a sosem cigarettázó, az alkalmanként,
valamint a rendszeresen dohányzók mintáit) vonatkozóan is.
A vizsgálat
konklúziója szerint a béta-karotin néhány, a tüdőrákkal szembeni védőfaktor
jelzője. A crypoxanthin, az alfa-karotin és a C-vitamin potenciális
védőhatásával kapcsolatban még további vizsgálatok elvégzése tűnik indokoltnak.
Addig is, amíg sikerül a tüdőrák megelőzésében specifikusan bevethető
antioxidáns hatóanyagot azonosítani, a szakemberek továbbra is a dohányzás
mellőzését (annak passzív formájának visszaszorítását is) és a védő hatású
tápanyagokban gazdag zöldségfélék, gyümölcsök bőséges, napi legalább fél
kilogrammnyi mennyiségben történő fogyasztását javasolják.
Zöldség és gyümölcsfogyasztás=bőséges antioxidáns bevitel
- egy skót vizsgálat tanulságai
Tudományos
bizonyítékokkal meggyőzően alátámasztott tény, hogy étrendünk antioxidáns
tartalma hatékony segítséget jelent a sejteket károsító szabadgyökök
semlegesítésén keresztül számos idült betegség (pl. egyes daganatok,
érelmeszesedés) elleni küzdelemben.
Egy
nemrégiben, az Egyesült Királyságban elvégzett táplálkozás-élettani vizsgálat
során a gyümölcsökből és a zöldségekből a szervezetbe kerülő antioxidáns
mennyiség becslésén keresztül igyekeztek egy, a társadalom egészére érvényes
étrendi stratégiát kidolgozni. A vizsgálat alapjául, egy 2000-2001-ben elvégzett
felmérés, a National Diet and Nutritional Survey adatai szolgáltak. Ebből
becsülték meg a kutatók a zöldségekből, gyümölcsökből történő átlagos
antioxidáns felvételt és a teljes antioxidáns kapacitást.
A vizsgálat a
következő tanulságokkal zárult. Ahogyan feltételezhetően ez hazánkban is így
van, az Egyesült Királyságban is régiónként nagyon eltérő volt a zöldség és
gyümölcsfogyasztás, és ennek eredményeként az antioxidáns felvétel. A skótok
(123 minta) átlagos becsült antioxidáns felvétele 680-689 mmol/nap volt, 92%-uk
nem fogyasztotta el a javasolt napi minimum 40 dekányi zöldséget és gyümölcsöt.
A legfontosabb öt növényi antioxidáns forrásnak esetükben az eper, az alma, a
citrusfélék, a bíborszínű brokkoli és a karfiol bizonyult.
Megfelelő
válogatással, ami azt jelenti, hogyha napi legalább fél kilogrammnyi
mennyiségben fogyasztunk az idénynek megfelelő, színanyagokban gazdag
zöldségeket, gyümölcsöket, illetve zöldség-, és gyümölcsleveket, biztosak
lehetünk abban, hogy szervezetünk hozzájut ahhoz az antioxidáns mennyiséghez,
amely jelentős egészségi előny eléréséhez elegendő.
Felhasznált források:
1. Szostak WB et al: Nutrition in prevention of
age-related macular degeneration. Przegl Lek. 2008;65(6):308-11.
2. Raza H,
John A.: In vitro effect of tea polyphenols on redox metabolism, oxidative
stress, and apoptosis in PC12 cells. Ann N Y Acad Sci. 2008 Sep;1138:358-65
3. The risk of developing lung cancer associated with antioxidants in the
blood: ascorbic acids, alpha-tocopherol, selenium, and total peroxyl radical
absorbing capacity. Am J Epidemiol. 2008 Oct 1;168(7):831-40.
4. Increasing
antioxidant intake from fruits and vegetables: practical strategies for the
Scottish population. J Hum Nutr Diet. 2008 Aug 27.
