Csak szex
és más semmi! - de milyen betegségekkel járhat?
A
szexuális úton terjedő betegségek közül még mindig az AIDS-től félünk leginkább,
jóllehet épp a HIV-vírussal fertőzöttek száma évek óta nem emelkedik
számottevően. Terjednek viszont olyan, elfeledettnek hitt kórok, mint a
szifilisz, s ez az ország nemi egészségéről és szexuális kultúrájáról is szomorú
képet fest.
Első fokon
felmentette a bíróság azt a férfit, aki a vád szerint HIV vírussal fertőzte meg
feleségét és volt barátnőjét. A két hete meghozott döntésen kívül a
magyarországi közvélemény évek óta nem hallott komolyabban az AIDS-ről, pedig
ahogy a férfi ügyvédje, Magyar György is fogalmazott, "ennek az ügynek jelentős
egészségpolitikai, társadalompolitikai, etikai és szexuálkulturális vetülete
van".
Médianyomás
Az AIDS
1981-es megjelenésekor még az orvosok sem tudtak róla semmit. Az elnevezés is
innen ered, hiszen csak azt sejtették, hogy valamilyen immunbetegségről van szó.
Magyarországon a kór 1985-ben jelent meg, s a 90-es évek elején 50-60 új
megbetegedést regisztráltak évente. Ez a szám tíz év alatt fölment évi 70-100
esetre. A legtöbb megbetegedést 2005-ben észlelték (106), s az ezredforduló
újdonsága volt az is, hogy egyre több heteroszexuális fertőződött meg. "A
betegszám emelkedésében szerepet játszott a migráció is: a fekete-afrikai,
rendszeresen szűrt menekültek körében 10-15 százalékos az átfertőződés" - mondja
dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa, hozzátéve:
olyan kicsi számokról van szó, hogy ezek alapján nem lehet járványügyi
tendenciákról beszélni.
Az utóbbi
három-öt évben ismét inkább a homoszexuálisok, illetve a fiatalok körében
jelenik meg a HIV-vírus. Megjelenésekor a betegség sokkolta a közvéleményt.
Gyógyszeres kezelés nélkül a kór lefolyása 10-12 év, de csak az utolsó két évre
alkalmazható az AIDS, mint klinikai fogalom. Ma már azonban gyógyszeres
terápiával szinten lehet tartani a fertőzött immunszintjét, olyannyira, hogy
életkilátásai sem romlanak, sőt még családalapításra is gondolhat. Az AIDS nem
gyógyítható, de kezelhető. Ez azonban nem csökkenti az egyéni és társadalmi
felelősséget. Bánhegyi Dénes szerint egy komoly kapcsolat kezdetén például
nyugodtan kérhetik egymástól a felek, hogy kölcsönösen végezzék el az
AIDS-tesztet.
Emellett
azonban átfogó felvilágosító programokra lenne szükség az iskolákban. A
szexuális egészségnevelés keretében el kellene dönteni, hogy mit lehet elmondani
második osztályban, mit hatodikban és mit nyolcadikban, s hogy miről legyen szó
a középiskolás években. A szétesett vagy nem működő családok, illetve a
korlátozott iskolai kommunikáció mellett egyébként csak a kortársak és a média
nyomása érvényesül a (szexuális) életre készülő fiatalok körében. A
felvilágosításnak ki kellene terjednie a nem kívánt terhességek elkerülése
mellett a nemi úton terjedő betegségekre és azok hosszú távú hatásaira is: ebben
az AIDS pici szelet, de ha ez segít, a főorvos szerint a felvilágosítás
"zászlajára lehet tűzni".
A
szabadosság ára
Az STD
(sexually transmitted diseases, azaz szexuális úton terjedő betegségek) körébe
ma több mint harmincféle kórokozó által előidézett megbetegedést sorolunk, s a
fertőzések egyre nagyobb mértékben jelentkeznek. A megbízható fogamzásgátló
szerek, a potencianövelő tabletták, a változó korban lévőket célzó hormonpótló
eljárások növelik a társadalom szexuális aktivitását. A nemi élet egyre korában
kezdődik, a 14-15 évesek fele már "túlesett" az első szexuális aktuson.
Középiskolások élnek - szülői engedéllyel - klasszikus élettársi közösségben. A
pornográfia és a szexuális szabadosság virágzik a bulvármédiában és az
interneten, a promiszkuitást elősegítő szórakozóhelyek (párcserés swinger
klubok) egyre nagyobb elfogadottsággal működnek. Ehhez jön a megnövekedett
társadalmi mobilitás, a határok szabad átjárhatósága, s mindezek következtében
napjainkban reneszánszát éli például a múltban komoly járványokat okozó, de
később szigorú intézkedésekkel sikeresen megfékezett szifilisz (vérbaj).
"Egy
társadalom szexuális egészségét a szifiliszes esetek száma mutatja a legjobban,
mert ezzel a kórképpel előbb-utóbb szakemberhez kerülnek a betegek, így a
megbetegedések száma jól követhető" - mondja dr. Kárpáti Sarolta professzor, a
SOTE Bőr- és Nemikórtani Klinikájának igazgatója. Márpedig a szifiliszes esetek
száma az utóbbi időben emelkedik, s a veleszületett vérbaj is nő szerte
Európában. De a tripper (kankó) is újabb problémákat okoz a szakembereknek: bár
a megbetegedések száma évek óta magas, a sokféle antibiotikummal szemben
ellenálló gonorrhoeás esetek megszaporodását a rezisztencia kialakulásával,
illetve a Távol-Keletről és Afrikából behurcolt baktériumtörzsekkel magyarázzák.
Nő a meddőséghez vezető chlamydia, a méhnyakrákot is okozó humán papillomavírus
(HPV) vagy a nemi szervi herpesz előfordulása is. (A HPV ellen már létezik
védőoltás: a vakcina Magyarországon is elérhető, ám drága, mert nem támogatja a
társadalombiztosítás. Pedig a megelőzés olcsóbb lenne, mint a kezelés.) A nemi
betegségekkel szorosan összefügg, hogy tizenöt év alatt hatszorosára nőtt a
meddő nők száma.
Hosszú távú hatások
Az orális
szexet népszerűsítő ifjúsági lapokkal szemben is számos teendő várna egy átfogó
felvilágosító programra: a terhességet el lehet ugyan kerülni, ám a fiataloknak
kevés ismeretük van arról, hogy klasszikusan lefolytatott aktus nélkül is
fertőződhetnek. Dr. Várkonyi Viktória bőr- és nemigyógyász, a Magyar STD
Társaság elnöke szerint sajnálatos az is, hogy a 90-es évek közepétől szinte
teljesen eltűntek a televízióból az óvszerhirdetések. A 80-as évek óta született
nemzedékek már az AIDS-ről sem hallottak annyit, pedig a fiataloknak tudniuk
kellene, hogyan őrizhetik meg szexuális egészségüket, hogyan léphetnek
öntudatosan "felnőttkorba". Bánhegyi Dénes úgy látja: ha most elkezdődne az
egészségtudatos nevelés, az tíz-tizenöt év múlva éreztetné a hatását. A
betegségekről való tájékoztatás mellett azonban azt is meg kellene tanítani a
fiataloknak, milyen viselkedési formákkal lehet megtalálni az embernek a párját,
akivel hosszú távon el tudja képzelni az életét. A növekvő gondok mellett a
szakemberek egyre nehezebb körülmények között dolgoznak. A bőr- és
nemibeteggondozó hálózat 1952-től az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI)
irányításával látta el a betegeket. Az OBNI 2005-ös felszámolásával a
gondozóhálózat sorsa is bizonytalanná vált, s ennek hosszú távú hatásai ma még
beláthatatlanok.
AIDS a világban
A HIV-hez
köthető világjárvány "egyensúlyba" került: évek óta 40 millió körüli a
fertőzöttek száma, tehát ugyanannyi beteg hal meg, mint ahány új jelentkezik. A
legtöbb fertőzött Fekete-Afrikában él, de Kína és India is "feljövőben van".
Kelet-Európában Ukrajnában, Oroszországban, Bulgáriában, Moldáviában, illetve a
vér általi fertőzések miatt Romániában van a legtöbb beteg. Hazánk mellett
Csehországban és Szlovákiában konszolidált a helyzet, de Szlovéniában és
Horvátországban nőtt a betegek száma. Bánhegyi Dénes, az immunológiai és trópusi
betegségek osztályának vezetője szerint azonban a térség még így is a "béke
szigete" Nyugat-Európához képest, ahol a fertőzöttek 25-60 százaléka nem helyi
lakos. Az EU kezelési programokat hoz létre a fejlődő országokban, mert
egyébként a más okokból kiutasítottakat - ha kiderül, hogy fertőzöttek - nem
küldhetnék haza.
A
Magyarországon eddig regisztrált kb. 1500 beteg közül 260-an meghaltak, többen
pedig elhagyták az országot: 1000-1500 közötti ma a hazai HIV-fertőzöttek száma.
Ők a legkülönfélébb stádiumban vannak, 450-ük számára például gyógyszeres
kezeléssel jó életminőséget lehet biztosítani. A régebbi betegek kapcsolataiból
további 1000-1500-ra tehető a még nem regisztrált betegek száma, de az
intravénás drogot használók esetleges fertőzöttségéről is kevés információjuk
van a szakembereknek. (forrás: Heti Válasz)
