Fogyókúrák és megítélésük
Összefoglalás
Manapság igen sokféle információ
éri a lakosságot, ekképp mindenki hallott már vagy olvasott olyan "üdvözítő"
megoldásról, amely biztosan segít e problémán. A különféle fogyókúrák nem is
mindig annyira újak, mint amilyennek hirdetik őket, s nem is mindig segítenek,
sőt gyakran kárt okoznak maguknak a diétázók. A teljesség igénye nélkül nézzünk
néhányat ezek közül.
1. csoport (zsírdús
diéták)
A pontdiétában a tápanyagok pontértéket
kapnak: míg a zsírok, zsíros ételek egy-két pontot érnek, addig a szénhidrátok
akár több száz pontot is érhetnek, miközben a napi élelmiszer-fogyasztás a
negyven pontot nem haladhatja meg. Az ilyen diéta a koleszterinszintet emeli,
ezért érelmeszesedésre hajlamosít.
Az Atkins-féle diéta
hasonló a pontdiétához, de 15-25%-nyi szénhidrát fogyasztását megengedi, ezért a
rostfelvétel előnyösebb lehet. A hátrány szintén a magas koleszterinszint.
A
Lutz-féle diéta a húsfogyasztást helyezi előtérbe, miközben
csekély szénhidrátfelvételt engedélyez. Ez is magas koleszterinszintet
eredményez.
Az ún. anyagcsere-diétában (amellyel a párizsi
Brigitte Klinika fogyókúrás étrendje szinte megegyezik!) az előre meghatározott
étrend ugyan tartalmaz zöldség- és gyümölcsféléket, de alapjaiban a fehérjéken
és a koleszterinben gazdag tojáson alapul.
A Harvey-féle
tojáskúra során a fogyókúrázónak gyakorlatilag naponta nyolc tojást
kell elfogyasztania, ekképp ezt "koleszterinbombának" is nevezhetjük.
A
tejszínhab és az eper az első olvasásra igen jónak hangzik, de próbáljon csak
meg valaki tíz napon keresztül ezen az állati zsírokban igen gazdag, ám
fehérjében szegény étrenden élni.
A Mayo-étrend a napi 1500
kcal energia felvételét burgonyából, zöldségfélékből, teljes kiőrlésű lisztből
készült pékárukból, húsból és reggelire két-három darab tojásból kívánja
megvalósítani. Változatosabb, mint az előző étrendek, de ugyanúgy nagy a
koleszterintartalma.
2. csoport
(fehérjediéták)
A
Banting-diéta 500-600 g állati fehérje, 60-80 g kenyér és némi
zsiradék elfogyasztását jelenti naponta. Ez nemcsak egyhangú, hanem ilyen sok
állati fehérje fogyasztása egészségtelen is.
A Cooly-féle
diéta ("Edd magad soványra") 50% fehérjefogyasztást engedélyez, s a
zsírt kiiktatja az étrendből. A napi 750 kilokalóriás fogyókúra csak rövid távon
eredményez fogyást, mert a csökkent energiafelvételre a szervezet
anyagcsere-csökkentéssel reagál. Vitaminpótlásra van szükség kb. tíz nap után. A
bőséges fehérjefogyasztás magas húgysavszintet eredményezhet.
A
Hollywood-diéta nagyon hasonló. Az 1920-as és 1930-as években
vált közkedveltté, amikor a filmvilág dívái elkezdtek fogyókúrázni. A diéta
alapja naponta három-hat tojás, továbbá sovány húsok, hal és szója. A
keményítőtartalmú élelmiszerek mellőzésével kb. 700 kcal energiafelvétellel jár.
A probléma hasonló, mint az előző esetben, vagyis a csekély energiafelvételre a
szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál, ugyanakkor az étrend koleszterinben
gazdag.
A túródiéta során csak túró, gyümölcsök és fűszerek
fogyaszthatók. Az egyhangúsága mellett vashiányra vezet.
A
félcsirke-diéta napi 40 dkg csirke, valamint zöldség és
burgonya fogyasztását engedélyezi. Nagyon kis energiatartalom és egyhangúság
jellemzi.
A rotációs diéta azt jelenti, hogy bizonyos
időközönként (négyhetenként) a fogyókúra energiatartalma 600 és 1500 kcal között
váltakozik. Ez az alapanyagcserét igen kedvezőtlenül befolyásolja.
3. csoport
(szénhidrátdús diéták)
A
Pritkin-féle diéta nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, húst
és sajtot csak ízesítésre alkalmazó, igen fehérjeszegény étrend.
A
rizsdiéta csak rizs fogyasztását engedélyezi. Nagyon egyhangú,
vitamin- és fehérjehiányos étrend, amely kiszáradásra vezethet.
A
Schrott-kúra során hetenként két nagy és két kis borivó napot
tartanak, míg a hét fennmaradó három napja "száraz", amikor is sült szilva és
zsemle fogyasztható napi 700 kcal mennyiségig. Egyértelműen tápanyag- (fehérje-,
vitamin- és ásványianyag-) hiányos állapotra vezet.
A burgonya- és
tojásdiéta azt jelenti, hogy a fogyókúra során a burgonya mellett
öt-hat tojás fogyasztható naponta. Fehérje-, vitamin-, ásványianyag-hiányos
állapotok léphetnek fel alkalmazásakor, ráadásul koleszterinben gazdag.
A
burgonyadiéta napi 1 kg burgonyából áll, amelyet sós vízben
kell megfőzni. A burgonyának ugyan nagy tápértéke van, de ez a diéta fehérje- és
vitaminhiányos állapotokra vezethet.
Gyümölcsdiéták
Az almakúra során naponta hat alma fogyasztható.
Minden tápanyagból hiányt szenved az alkalmazója.
Az
ananászdiéta napi 2-4 kg ananászból áll, ezenkívül kevés hús és
hal fogyasztható. Néhány napnál tovább ez sem alkalmazható.
A
szőlőkúra során napi 3 kg szőlő ehető. E diéta elégtelen
fehérjefelvétellel és energiagazdagsággal jár.
A diódiéta
során teljesen fehérjehiányos, ugyanakkor zsiradékokban gazdag az étrend (a
tejszín fogyasztását azonban engedélyezi).
Ivókúrák
A 2-2,5 l sörből álló
sörkúra nem ajánlható.
Ugyanez mondható a bor- és
kenyérkúráról, amely napi 8 dl fehér, száraz borból és egy zsemléből
áll.
A tejkúra során napi 2 l (2,8%-os zsírtartalmú) tej
fogyasztható. Vas-, vitamin- és rosthiányos állapotot okozhat.
Egyéb
Idetartozik a testkontroll
által ajánlott program, amelynek osztott étrendre vonatkozó tanácsait a
tudományos vizsgálatok nem igazolták. A testkontroll által ajánlott étrendek
többsége fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos.
A Maradj fiatal
és élj tovább! elnevezésű diéta a napi 1200 kcal energiafelvétel felét
fehérjével fedezi. Van a kúrában csukamájolaj, növényi olaj és sörélesztő is.
Hátránya a nagy fehérjetartalom, amely magas húgysavszintet, következésképp
köszvényt vagy köszvényes rohamot válthat ki az erre hajlamos egyénekben.
Az
Edd a háromszorosát! kúrának az a lényege, hogy legalább 6000
kilokalóriányit eszik a "fogyókúrázó" naponta, s ettől egy idő múltán undor lép
fel, amely hirtelen fogyásra vezet. A kérdés csak az: addig mennyit szedett fel
még magára a "fogyókúrázó"?
Mindezek a
diéták, fogyókúrás receptek tudományosan nem megalapozottak. Az esetek
többségében rövid távú eredmények elérésére alkalmasak, minthogy a diétát
képtelenek tartani a fogyókúrázók, ráadásul idővel újabb súlyfelesleget
szedhetnek magukra. A sikertelenség ugyanakkor lelki problémákat idézhet elő. Az
említett diéták java része azon alapul, hogy valamely tápanyagféleségen kívül a
többit kizárjuk az étrendből, s emiatt az egyoldalú fogyókúra egy idő múltán
teltségérzést vált ki a fogyókúrázóban, ezért kevesebbet eszik.
Ha ilyen
fogyókúrázóval akad a dietetikusnak dolga, fel kell hívnia a figyelmét arra,
hogy nemcsak tudományosan indokolatlan diétát folytat, hanem az egészségét is
károsítja. Mégpedig azzal, hogy az étrendje fehérje-, vitamin- és
ásványianyag-hiányos, esetleg zsírokban gazdag (koleszterinszintet
emelő).
Koplalás és igen kis energiatartalmú diéták
A
koplalás vagy "0"-diéta csak orvosi ellenőrzéssel alkalmazható.
Ilyenkor a szervezet nagy mennyiségben veszít vizet (a benne oldott ásványi
anyagokkal és vitaminokkal együtt). A szervezet általában
alapanyagcsere-csökkentéssel védi magát, amely akár a 20-25%-ot is elérheti.
Ennek következménye az, hogy ha a koplalást szigorú diéta váltja fel, akkor is
napi kb. 1 kg testtömeg-növekedés tapasztalható! A "0"-diéta esetén gondoskodni
kell arról, hogy esszenciális aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok stb.
jussanak a szervezetbe, mert egyébként szívizomrost-károsodás, szívritmuszavar,
köszvényes, veseköves és pszichés tünetek jelenhetnek meg.
Lichthammer Adrienn, Semmelweis Egyetem
Egészségügyi
Főiskolai Kar Dietetika Tanszék
