Virágos fortélyok
AMARILLISZ
Az
amarilliszhagymák mellett kinövő fiókhagymák nevelésével szaporíthatjuk a
virágunkat.
Az
amarilliszhagymákat májusban ültessük ki jól trágyázott földbe, a kert magasabb
részébe, és a nyár folyamán gondosan öntözzük.
Az
amarilliszhagymákat szeptemberben szedjük fel, száraz helyen pihentessük 5-6
hétig, majd novemberben vagy december folyamán cserépbe ültetve
virágoztathatjuk.
Az
amarilliszhagymát cserépbe ültetés után locsoljuk meg, majd amikor sötét helyen
vagy eltakarva néhány hét múlva zömök hajtásként megjelenik a virág bimbója,
vigyük világos helyre vagy takarjuk ki és tovább gondozva nemsokára kinyílnak a
tölcséres virágok.
DÁLIA
A dália
elnyílott virágait vágjuk le, mert így hamarabb hozza a következő virágot.
Ha a dália
levelei megfagynak, lehervadnak, akkor a gumókat szedjük ki a földből és a
szárakat kb. 10 cm hosszúságúra vágjuk vissza.
A kiásott
dáliagumókról távolítsuk el talajt, szellős helyen hagyjuk száradni, majd tegyük
fagymentes helyre, és akár papírdobozban is tárolhatjuk tavaszig.
A dália
átteleltetésre eltett gumóit ne tartsuk nyirkos helyen, nehogy a gyökérnyaki
rész károsodást szenvedjen, mert akkor a növény tavasszal nem hajt ki.
EGYNYÁRIAK
Az egynyári
virágok kiültetésével várjuk meg a fagyosszentek elmúltát.
ÉVELŐ VIRÁGOK
Az
elvirágzott évelő virágokat augusztus végén, szeptember elején át lehet ültetni,
szét lehet osztani, mert a tél beálltáig még meg tudnak erősödni, meg tudnak
gyökeresedni.
HAGYMÁS NÖVÉNYEK
A hagymás
növények virágait soha ne vágjuk le az összes levelükkel, illetve elszáradásig
ne vágjuk le a leveleiket, mert azok szükségesek a hagyma kifejlődéséhez.
HAGYMÁS VIRÁGOK
A
virághagymákat ültetésig levegős, száraz helyen tartsuk.
A hagymás
virágok ideális ültetési ideje a szeptember hónap.
A tulipánt
és a nárciszt 10 cm mélyre, míg a jácintot 15 cm mélyre ültessük.
Ha a
hagymás virágok virítanak, rendszeresen szedjük róluk a virágot, mert így több
energiájuk marad a hagyma nevelésére, és így biztosított a következő évi
virágzás is.
A
virághagymák felszedhetőségének a jele az elsárguló, száradó viráglevelek. Ideje
május vége, június első fele.
A hagymát
nevelő virágaink közül a nárcisz és a krókusz hagymáit szedjük fel minél
hamarabb, mert ezek a hagymák korán visszagyökereznek és akkor már nem érdemes
felszedni.
Ha a
virághagymákat túl korán szedjük fel, nincs idejük kellőképpen megnőni, sőt a
hagymák nyaki része még nem zárul le. A beéretlen, kisméretű hagymák kevésbé
értékes szaporítóanyagot biztosítanak.
HOLDVIOLA (JÚDÁSPÉNZ)
Augusztusban kell elvetni magját.
ÍRISZFÉLÉK
Ha az
íriszfélék elvirágoztak, tőosztással lehet azokat szaporítani.
KANNA
Az erősebb
éjszakai fagyok beállta előtt a kannát szedjük ki a talajból. Rázzuk le róla a
rátapadt talajt, szedjük le a leveleit, kb. 10 cm-re vágjuk vissza, és úgy
tároljuk a tél folyamán.
KARDVIRÁG
A
kardvirágot egymás utáni évben ugyanarra a helyre ne ültessük, mert a kórokozó
gombák a talajban áttelelve virágainkat károsítják.
A kardvirág
nem kedveli a frissen trágyázott talajt.
Ha a
virágoskert talaja 10 C fokra felmelegedett, kirakhatók a kardvirág hagymái.
A
kardvirághagymákat ültetés előtt tisztítsuk meg és nedves csávázás után kezdjük
a hajtatását.
A
kardvirágot károsító (leveleit és virágait is rágó) rovarok (gladiólusztripsz)
ellen használjunk rovarölő szereket, de a permetlébe tegyünk nedvesítőszert is,
mert a kardvirág levelein rosszul tapad a permetlé.
A kardvirág
intenzív öntözését akkor kezdjük el, amikor megjelenik a virágos hajtás
(megvastagodott rész).
A korán
elvirágzó kardvirág hagymáit szeptemberben szedjük fel, és a föl feletti részt
kb. 10 cm-re vágjuk el a hagyma fölött.
A
felszedett kardvirághagymákat szellős helyen szárítsuk meg, a sarjhagymákat
pedig válasszuk le az anyaghagymáról és fajtánként összegyűjtve az elültetésig
5-10 C fokos hőmérsékletű helyen tároljuk.
KÖRÖMVIRÁG
A
körömvirág igen jól hasznosítható gyógynövény, április közepétől szabadföldbe is
vethető.
KRIZANTÉM
A krizantém
tőhajtásait július közepe táján 3-5 levél fölött csípjük vissza, így 2-3 ágra
fejlődve hozza majd virágait október vége felé.
MUSKÁTLI
A muskátli
a tápanyagdús talajban buja levélzetet fejleszt, rosszul virágzik.
A muskátli
dugványozással történő szaporítása augusztus és szeptember hónapban végezhető
el. Az anyatőről leválasztjuk a rövid oldalhajtást, az alsó 1-2 levelet
eltávolítjuk, majd cserépbe vagy tejfölös pohárba rakott termőföldbe 1 cm mélyre
dugjuk, megnyomkodjuk és beöntözzük.
POZSGÁS NÖVÉNYEK
A nyár
folyamán szabadban nevelt pozsgás növények fagyérzékenyek, ezért szeptember
végén vigyük be azokat fedett helyre.
PÜNKÖSDI RÓZSA
A pünkösdi
rózsát szeptember első felében tőosztással szaporíthatjuk.
RÓZSA
Kedvelt
rózsáinkat magunk is szaporíthatjuk dugványozással úgy, hogy kiválasztunk egy
olyan hajtást, melynek a végén már elnyílott a virág. A hajtásból 15-20 cm-nyit
levágunk, majd az aljáról mintegy 8-10 cm hosszan leszedjük a leveleket. A felső
részen legalább 2 levelet meghagyunk. Az így előkészített dugványt cserépbe vagy
a végleges helyére ültetjük. A földből kiálló leveles részt befőttesüveggel
fedjük le, mert ezzel végjük a túlzott párologtatástól, valamint a külső
behatásoktól. Gondosan öntözve a következő év tavaszán már eltávolíthatjuk róla
az üveget.
Megszáradt
gyökerű rózsatövet soha ne vásároljunk, mert igen nehezen ered meg, vagy
egyáltalában ki sem hajt.
Októberben
még ültethetünk rózsát, mert még a tél beállta előtt gyökeret fejleszt.
A
rózsatövek legideálisabb ültetési időpontja a tavasz.
A
rózsatövek gyökerét ültetés előtt vágjuk vissza az egészséges részig, mártsuk
bele agyagból készített pépbe és így ültessük el.
A
bokorrózsát magas helyre ültessük.
Március
végén a rózsákat bontsuk ki a tövük köré kupacolt földhalmok alól.
Virágképződést serkentő permetlé
készíthető macskagyökérből, amit előnyösen alkalmazhatunk a
rózsák permetezésére.
A rózsa
első virágát a mihamarabbi másodvirágzás reményében csak rövid szárral szedjük.
Ha a rózsák
első virágai elhervadtak, ne túl rövidre metsszük vissza, mert így a következő
virágot hozó hajtás gyorsabban kifejlődik.
Azért, hogy
a rózsa elvirágzás után ismét
virágozzon, az elnyílás után vágjuk vissza a hajtást.
A
rózsabokor gazdagon virágzik, ha a
talajban elegendő vizet és tápanyagot talál, ezért kombinált műtrágyából
készített (10 liter vízhez 20-30 g műtrágya) 2-3 liter oldattal kéthetente
öntözzük meg.
A levendula a rózsák
között távol tartja a levéltetveket és a hangyákat.
A
bokorrózsák metszését a kitakarással egy időben végezzük el.
A rózsát
virágzás után úgy metsszük meg, hogy a hajtásnak egyharmad részét levágjuk.
A futórózsát nem szabad
visszavágni. Metszése csupán abból áll, hogy az elöregedett
részeket levágjuk és új hajtásokat kötünk fel helyette.
A rózsa
tövéből feltörő vadhajtásokat úgy
kell eltávolítani, hogy kibontjuk a rózsatövet, a vadhajtást tőből levágjuk,
majd a tövet visszatemetjük és a talajt visszadöngöljük.
A magas
törzsű rózsát le lehet hajlítani és koronáját földdel takarva védhetjük a
fagytól.
SARKANTYÚKA
A
sarkantyúka a kerítésre futtatva szépen díszít, de a gyümölcsfák alá telepítve
hasznot is hajt, mivel magához vonzza a levéltetveket, így azok könnyebben
megsemmisíthetők.
TULIPÁN
Februárban,
ha a talaj már nem fagyos, még ültethetünk tulipánhagymát. Az ültetésnél
óvatosan bánjunk vele, nehogy letörjük a meginduló hajtásokat.
Az
elvirágzott tulipán szárán képződött magtokot le kell törni.
Ha a
tulipán elvirágzott, vágjuk le a fejét, hogy ne a magkezdemény fejlődésére,
hanem a hagyma növelésére fordítsa az energiát.
DÍSZCSERJE
FORTÉLYOK
ARANYVESSZŐ
Ha az
aranyvessző elvirágzik, elvégezhető a visszametszése, mert így biztosítható a
jövő évi dús virágzás.
DÍSZCSERJÉK
A
díszcserjék, bokrok ültetéséhez elegendő 40x40x40 vagy 60x60x60 cm-es gödrök
ásása.
Erős
havazás után vagy alatt a tűlevelűekre és örökzöldekre rakódott havat távolítsuk
el, nehogy letörje az ágaikat.
Ha a
december első fele még fagymentes, akkor öntözzük meg örökzöldjeinket – főleg
hogyha az ősz nem volt csapadékos -, így megvédhetjük azokat a kiszáradástól.
METSZÉS
Az
aranyvesszőt, a labdarózsát és a japánbirset kora tavasszal nem szabad metszeni,
csak ha elvirágzik.
ORGONA
Az orgona
előtörő sarjait le kell metszeni.
Ha az
orgona elvirágzott, az elszáradt maradványt törjük ki, de vigyázzunk az új
hajtásokra, mert ott fejlődik a következő évi virágrügy.
© 2009 Minden jog fenntartva! NUS- Fortélyok korhatár
nélkül
