A magyar Világörökség helyszínei
Tokaj-Hegyalja
A Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj
(2002)
A Tokaj nevet
az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel
együttjáró szőlőtermelési és 
borászati kultúra megőrzéséért is kapta. A Magyarország
észak-keleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének
tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a
szőlő Tokajban őshonos.
Ez a
kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek
következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog
és Tisza folyók keltette
őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt
helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész
segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi időkig gyógyszerként is számon
tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok
borának nevezte.
A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen
27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud,
Mád, Mezőzombor, Rátka,
Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termőhelyeit,
de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi
pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az
Oremus és a Bormúzeum pincéi is.
Borok
A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló
adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység
eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt, ez hatással van a talaj termő
erejére, ásványi anyag
tartalmára, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képességére. A
kedvező fekvésű lejtők, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a
hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik
következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a
szőlőszemek aszúsodását váltja ki.
A szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat,
ezzel együtt magas savtartalom és
aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek
kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A
sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész
telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.
A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi
és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja
szőlőtermesztésében 
és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt
már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok
nincsenek. A XII. század második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől
kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése ezen a
vidéken.
Az évszázadok során különböző népcsoportok - szászok és svábok,
lengyelek, románok, örmények és zsidók - telepedtek
meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon
belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínűséget tükrözi a települések
egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló
értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII.
századi épületei is.
A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet -
a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes
szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben
nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év
alatt
kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való
továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO
Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat
felvette a Világörökségi Listára. Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma,
az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és
egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megőrzése és bemutatása egyetemes
érdek.
Ajánlott kirándulások:
A környék
kiválóan alkalmas vízi túrákra, hiszen Tokaj a Tisza és a
Bodrog találkozásánál fekszik.
Tokajból akár sétahajóval is eljuthatunk
Sárospatakra. Várkastélya a hazai gótikus és reneszánsz
építészet egyik legértékesebb épületegyüttese. Kincseket rejt az 1531-ben
alapított református kollégium múzeuma és híres Nagykönyvtára.
Szerencs várában - a vártörténeti kiállítás
mellett - meg is szállhatunk. Érdekesség a 825 ezer darabból álló
képeslapgyűjtemény és a Cukormúzeum.
További információ:
Tourinform Tokaj
3910
Tokaj, Serház u. 1.
Tel.: 47/552 070, tel./fax: 47/352 259
e-mail:
tokaj@tourinform.hu
Weboldal:
www.tokaj.hu
Tourinform
Sárospatak
3950 Eötvös u. 6.
Tel.: (47)315-316 Fax: (47)511-441
Email:
sarospatak@tourinform.hu
Weboldal: www.sarospatak.hu
Tudod,
hogy az üdülési csekk mire jó?
Szállás és
hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételére.
Utazási
szolgáltatásokra.
Vonatutakra.
Buszutakra.
Hajóutakra.
Kulturális szolgáltatások igénybevételére.
Sport és szabadidő
szolgáltatások igénybevételére.
Egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre.
Mozijegyekre.
Fürdő és uszodai szolgáltatások igénybevételére.
Állat- és Növénykert belépőjegyeinek megvásárlására.
Étkezésre.
(Szálláshelyhez kapcsolódó éttermekben, szállás igénybevétele nélkül, valamint
önálló vendéglátóhelyeken.)
Autópálya díjra.
Sétarepülésre.
Kölcsönzésre.
Belföldi utasbiztosítás.
Internet előfizetésre.
Hol
használható fel az üdülési csekk?
A Magyar
Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal illetve annak háttérintézményeként működő Nemzeti
Üdülési Szolgálat Kft.-vel szerződésben levő több mint 12000 szolgáltatónál.
Mik
az előnyei?
A címletezés
miatt több alkalommal is felhasználható, akár eltérő időpontokban is.
Utastársak költségei is fizethetők.
Egy éves érvényesség, mely
meghosszabbítható (érvényességi időn belül, a hosszabbítás költségének
megfizetését követően).
A csekktömbökbe fűzött akciós kuponok további
megtakarításokat jelenthetnek.
Látogass el Üdülési csekk
igénybevételével a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj
területére!
